„A népdal, vagy a népi szertartás a történelem alatt húzódó alagút, ahol sok minden megmaradt abból, amit odafent régóta megsemmisítettek a háborúk, a forradalmak és a civilizáció.”

Milan Kundera

Azzal van –e baj, hogy szexuális töltetűek a népdalaink, vagy azzal, hogy nem jól kommunikáljuk le őket az iskolákban?

A napokban felütötte a fejét különböző oldalakon a Cifra Palota harmadik versszakának sokak által felháborító sorai egy tankönyvben.

íme:

„Én azt megteszem,
Katát elveszem,
Ő dolgozik, én meg alszom,
Este megverem.”

Először is, nem tudom, vajon létező tankönyvről van –e szó, vagy ez is csak egy félreinformálás. Aki tudja, ossza meg kommentben, köszönöm szépen.

cifra_palota

Ez a népdalunk (többek között) szexuális töltetű is, ahogy sok más is, mint a Bújj-bújj zöld ág…Hej Jancsika, Jancsika, miért nem nőtél nagyobbra, vagy akár a sokak által nagyon kedvelt Tavaszi szél vizet áraszt…kezdetű dalok.

Elgondolkodtatok már, hogy ezek a dalok igazából miről is szólnak?

Az életről…

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ezeket kb. 4-5 évesen már kívülről fújtam… és szerettem.

Jómagam kilenc évig néptáncoltam, és nagyon szerettem ezt a sokaknak ismeretlen, vagy már elfeledett világot. Számos népdalt tanultunk, sokat, csak felnőttként értettem meg, de rengeteget adott hozzá életszemléletemhez, és a nyelvhez való hozzáállásomhoz. A régiek nem mondták ki nyersen, amit gondoltak, virágnyelvbe és humorba burkolták, tanították gyermekeiket a szexualitástól kezdve az erőszakig, sok mindenre.

101_m_nepdal

A megverem, elverem szavak például, többek között nem a verésre utalnak, hanem konkrétan szexuális aktusra. Ez illik –e egy alsós iskolai tankönyvbe? Nem, ha nem megfelelően vannak tálalva és nem a megfelelő környezetben.

De nézzük mi is a népdal?

„A magyar népdal a magyar népzene legősibb formája. Népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva, szájhagyomány útján keresztül maradt ránk.” (Wikipedia)

Szájhagyomány.

Ez egy fontos része a népdalnak. Emlékszem, néptánc órák alatt is volt, hogy több verzióját tanultuk meg egy-egy dalnak, amit iskolai könyvekben sosem láttam és tanultam. Megosztok veletek egy hosszabb verziót és egy rövidebbet a Cifra Palota dalról, picit másképp. Érdemes eldalolni, olvasni.

A népdalt olvasd lassan, értelmezd. Egy komoly lélekfejlődésről szól, ami egy abszolút külső világból, ahol Hős, Erős, Bátor, Nagy AKAR lenni, végül a boldogságot választja. Ez egy út, egy szép. de fájdalmas és nehéz út, amit népdalunk virágos köntösbe burkol és oszt meg velünk.

Az első, hosszú verzió forrása ismeretlen.

Cifra palota,
Zöld az ablaka,
Gyere ki te tubarózsa,
Vár a viola.
Kicsi vagyok én,
Majd megnövök én,
Esztendőre vagy kettőre
Huszár leszek én.
Én azt megteszem,
Katát elveszem,
Ő dolgozik, én meg alszom,
Este megverem.
Hess légy, ne szállj rám,
Beteg vagyok én,
Legyezz engem, Péter uram,
Meggyógyulok én.
Hess légy, ne szállj rám,
Beteg vagyok én,
Legyezz engem, Julis asszony,
Meggyógyulok én.
Cifra palota,
Zöld az ablaka,
Gyere ki te tubarózsa,
Vár a viola.
Kislány vagyok én,
Majd megnövök én,
Kell-e rózsa vagy ibolya?
Azt is adok én.
Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból
kidagadok én.
Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
apámnál is,anyámnál is
nagyobb leszek én.
Kicsi vagyok én,
erős leszek én,
világ minden óriását,
földhöz vágom én.
Kicsi vagyok én,
bátor leszek én,
óriások palotáit
elfoglalom én.
Kicsi vagyok én,
nagy hős leszek én,
aranyszobát adok minden
testvéremnek én.
Kicsi vagyok én,
boldog leszek én,
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén.

A következő egy Erdélyi verzió, lehet, hogy más dallammal ismerjük, de ezt is próbáljátok meg dúdolni a Cifra Palotára – a szöveg is eléggé azonos.

Marosszéki forgatós és szöktetős: 

Kicsi vagyok én
Majd megnövök én,
Esztendőre, vagy kettőre
Leány leszek én.
Kicsi vagyok én,
Majd megnövök én,
Mint a tüdő a fazékból
Kidagadok én.
Kicsi vagyok én,
Szegény vagyok én,
A gatyámnak nincs feneke
Beléfúj a szél.
Kicsi vagyok én,
Majd megnövök én,
Esztendőre, vagy kettőre
Leány leszek én.

A következő versikét is próbáljátok meg a ’Cifra Palota’ dallamára dúdolni, ez is működik.

Kicsi vagyok én, majd megnövök én
Mint a tüdö a fazékból, kidagadok én
Kicsi vagyok én, majd megnövök én
Egy kettöre vagy kettöre legény leszek én.
Kicsi vagyok én, szegény vagyok én,
A házamnak nincs teteje, elvitte a szél.
Kicsi vagyok én, szegény vagyok én,
A gatyámnak nincs feneke, belefuj a szél.

Marosszék 

 

A régi ember sem azonnal osztotta meg „titkait”, a népi bölcsességek értelmét gyermekeivel, nem vágta a fejükhöz a „nagy igazságokat”.

A gyermekek belenőttek, és csak azt értették és értelmezték, amit koruknak megfelelően be tudtak fogadni.

A népdalok, mondókák, tele vannak szimbólumokkal, titkokkal, rejtett igazságokkal, amiket nem a nevén neveztek a régiek, mégis mindenki értette miről van szó. Játszva tanultak a gyermekek és érezték át ezeket az ősi bölcsességeket.

Ez lenne a feladat ma is. Megmutatni, átadni, értelmezni, befogadni.

Nem az a kérdés, hogy helyén van –e egy elsős tankönyvben ez a strófa, hanem az, vajon van –e olyan, aki ezt értelmezi a kisembereink számára?

Nem vagyok néprajzkutató és ezt a vonalat át is engedem a nálam jobban hozzáértőknek, de nem hagyhattam szó nélkül ezt a témát, csak egy picit gondolkodásra hívlak, Kedves Olvasó!

A népdalok tanítanak.

Évszázadok óta tanítanak és formálják belső, világunkat, ezáltal élhetőbbé téve külső megéléseinket is. De ehhez érteni kell őket és értelmezni.

Életünk egyik legnagyobb gurui lehetnek, ha időt szánunk rájuk és látjuk, valóban LÁTJUK és nem csak nézzük, mit is jelentenek.

A magyar népdal szép. Szép nekünk, magyaroknak. Szép másoknak is, vagy azért, mert kuriózum, az övéktől eltérő, vagy, mert olyan zenei jegyeket hordoz, melyeket valahonnan már ismernek. Alapvetően azonban nekünk szól. A mi belső húrjainkat pendíti meg. De nem biztos, hogy ösztönösen. Kevés az olyan ember, aki erre önmagától ráébred. Általában kell egy összekötő, egy rávilágító, egy megmutató mester, egy „guru”. Lehet ez barát vagy szülő, egy táncház vezető vagy muzsikus. De lehet egy zenetanár is, aki megértetheti tanítványival, hogy aki „meghallja” és „megérti” a népdal üzenetét, egész életére fel lesz vértezve a percértékű divatirányzatok ellen és olyan fogódzót, olyan biztos gyökeret, talajt épít ki magának, melyhez élete folyamán bármikor visszatérhet, amelybe bármikor belekapaszkodhat, és amelytől fontos kérdéseire bármikor választ kaphat.      ”

– Dr. Fehér Anikó: Miért szép a magyar népdal?

 

Rengeteg népdalunk van, ami nem szexuális töltetű és akár egy elsős könyvben is szerepelhet. De még ha tartalmaz is nemiséget – ami egyébként az élet része-, nem lenne ez gond, ha van olyan, aki ezt értelmezi a csöppségnek.

Mi lenne, ha lenne külön NÉPDAL óránk, ahol értelmezhetnék, elgondolkodhatnának a gyermekek népdalaink és az élet értelmén.

Azt gondolom, ez lenne egy valódi TANÍTÓ óra! Nálunk, gyermekeim ovijában például a népdalok szerves részét képezik a mindennapi életnek. Azt gondolom, ezek nélkül nagyon szegényes lenne a gyermekek lelki élete. Hagyományunk, kultúránk szerves rész ez.

Zárszóként pedig szóljon helyettem olyan valaki, aki valóban értett ahhoz, amit csinált.

“Minden népnek van egy sereg népdala, amely oktatásra kiváltképpen alkalmas. Ezeket jól kiválogatva, a népdal lesz a legmegfelelőbb tananyag, hogy rajta a gyermekeknek az egyes zenei elemeket bemutassuk és tudatosítsuk ezeket… Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalmasabb erre, mint a népdal. És az idegen országok népdalainak megismerése a legjobb út az idegen népek megismeréséhez. Mindezen fáradozások végcélja abban áll, hogy a tanulókkal megismertessük és megszerettessük a múlt, a jelen és a jövő klasszikusait.”

(Kodály Zoltán: A népdal szerepe a zenei nevelésben, 1966)

cow-759018_1280

 

Ti mit gondoltok erről? Valóban a dallal van gond, vagy annak értelmezésével?